A legtöbb kutyatáp/táp összetétele fényévnyire van már a kutyák archetipikus étkezési szokásaitól, és ettől az eltéréstől nagyon sok és sokféle krónikus betegség fordul elő egyre gyakrabban a kutyák körében.
A kutyák állkapcsának szerkezete jól mutatja, hogy a vadonban milyen típusú táplálékokra alakult ki felépítésük: fogazatuk és állkapcsuk húsevésre van kitalálva, arra hogy elkapja és szétcincálja zsákmányát. Mindazonáltal az elmúlt 12 ezer évben – a háziasításnak köszönhetően – inkább mindenevőkké váltak.
Az alapvető és alkalmazott tápanyagok kutatásai kiterjesztették a kutyafélék táplálkozási szokásaival kapcsolatos ismereteket: egy kiegyensúlyozott étrendnek tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, néhány nélkülözhetetlen aminosavat és alapvető fontosságú zsírsavakat.
Ebben a cikkben Amanda Williams, a Cytoplan vezetője – akinek állatorvosi ellátási tapasztalatai is vannak – fejti ki a tudnivalókat a kutyák természetes étrendjéről és a kutyatáp választásakor a feltétlenül megfontolandókat.
A kutya kialakulása
Tagadhatatlan, hogy egy bernáthegyi és egy csivava külsőleg teljesen különbözőek, de ez nem jelenti azt, hogy belsőleg is ennyire eltérnének. Annak ellenére, hogy egyik fajta a másiktól olyan nagy mértékben különbözik a fizikai jellemzőket tekintve, a kutyák és a farkasok ugyanazon nemzetséghez (az ún. „Canis”-hoz) tartoznak, és DNS-ük 99,9%-ban egyezik. A hasonlóságok olyan jellemzőkben nyilvánulnak meg, mint például az ásás, a vadászás, a társas viselkedésük és a kommunikációjuk módjai.
A kutyafélék rendkívüli módon alkalmazkodóképesek, könnyen fejlődnek abba az irányba, amivel egy új környezethez a legjobban alkalmazkodni tudnak. Néha még az egymással nem rokonságban álló, de hasonló környezetben élő egyedek is egymáshoz hasonlóvá fejlődnek. Hogy ez a különleges alkalmazkodóképesség miért alakult ki, nem tudni, de ez lehet a kulcs annak, hogy a háziasított kutyafajták olyan sokfélék. A kutyák a szürke farkasoktól kb 12 000-40 000 évvel ezelőtt ágaztak el.
A „protokutyák” (az eredeti kutyafajták) elkezdték követni az ember vadászó-gyűjtögető életmódját, lecsapva a lepattanó szemétre, így egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyre kevésbé voltak agresszívek, kedvesebbek lettek és játékosabbak. Az emberek pedig megtűrték őket, mert eltakarították a szemetet, távol tartották a ragadozókat és figyelmeztettek a veszélyre. Aztán elkezdtek segíteni a vadászatokban. Először a vadászok kezdték el követni a spontánul vadászatnak induló kutyákat, kihasználva a szuper szaglásukat. Aztán később kialakult egy sokkal együttműködőbb kapcsolat, ahol az ember és a kutya tudatosan csapatban dolgozott, és a kutya jutalmat kapott az ejtett vadból.
Innentől könnyű elképzelni a háziasítás hogyan folytatódott. Ezen a ponton a fajnemesítés még nem volt tudatos: az idegesítő és veszélyes egyedek nem maradtak életben, a kedveltebbek pedig extra ételt és több komfortot kaptak. Viszont az emberek gyorsan észrevették, hogy az utódok hasonlítanak a szüleikre és így a kedveltebb egyedeket kezdték el szaporítani tudatosan.
A humán szelekció határozta meg innentől a háziasított kutya alakját, méretét és jellemzőit.
Darwin, a szürke pettyesaraszoló molylepke fejlődésén elmélkedve, egyszer azt mondta; „az evolúció sosem lenne ugyanaz, ugyanis az adaptáció oly sok környezeti, étrendi és más tényezőktől függ, amik meghatározzák a fajok kialakulását, a kutyafélék fejlődése jó példája a több tényezős evolúciós hatásoknak.
Mit kellene ennie a kutyáknak?
A kutyák emésztőrendszerének funkcionalitása és hosszúsága is azt mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek, és a tápanyagok nagy részét zsákmányuk testrészeiből nyerjék ki, egy kis növényi adalékkal, mint a fű, a magok és gyümölcsök.
Az állatok emberi fogyasztás szempontjából legkevésbé kívánatos részei lehetnek olykor a kutyák számára a legzamatosabb, legtáplálóbb falatok. A vadonban az első, amit elfogyasztanak, azok a belső szervek, amik a legnagyobb koncentrációban rejtegetik a vitaminokat és ásványi anyagokat. A máj, a vese és a szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, mint az A, D, E és K vitamin.
A farkasok, ősi étrendjük részeként elfogyasztották a szőrt, bőrt, csontokat és az izmokat, inas részeket is. Nagyobb méretű zsákmányok esetében a gyomor tartalmának zömét ösztönösen félrelökték, de a bélrendszert elfogyasztották, ami emésztett ételt és természetes probiotikumokat tartalmaz.
A kutyák fogazata és emésztőrendszere sokat alakult az elmúlt 12.000 évben, és inkább a mindenevő étrendhez igazodott. Ez azt jelenti, hogy normál körülmények között a kutyák étrendjét kielégíti, ha vegyesen fogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot. A protein és zsírok forrása kevésbé fontos, mint ezek mennyisége és emészthetősége.
Kutatások igazolják, hogy a kutyafélék kiegyensúlyozott étrendjének tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és bizonyos nélkülözhetetlen fehérjékből származó aminosavat és zsírsavakat. A kutyák úgy fejlődtek, hogy elsődleges energiaforrásukként a fehérjét és a zsírt használják, de mára már a szénhidrátokat is használni tudják. A kutyák olyan speciális enzimeket termelnek, amelyek a keményítők és a cukor emésztéséhez kellenek, ez mutatja, hogy a kutyák képesek a szénhidrátok emésztésére.
Ez az adaptáció a kutyák háziasítása óta alakult ki, és mivel az ember főtt, nem nyers gabonát fogyasztott ebben a fejlődési szakaszban, a kutyák főtt gabonát alkalmasak megemészteni, a nyerset nem tudják. A gabonák kezdeti használata tele volt kockázatokkal, mivel a vad gabonák a minden faj számára mérgező aflatoxinokat rejtegették. Az ember, mivel felfedezte ezt a kockázatot, megtanulta megfőzni a gabonát és a háziállatai is ehhez alkalmazkodtak. Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja az emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál mind az embereknél, ezért még mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan ki is hagyják étrendjükből.
Mit ennének a háziasított kutyák a vadonban?
Nyers húst – a nyers hús és zsírok sokféle állatféléből származhatnak. Ezek biztosítják az emészthető fehérjék forrását és vasat és az étrend legnagyobb részét teszik ki. Leginkább kisállatok, mint a rágcsálók, nyulak és madarak.
Belsőségek – szervi húsok, mint a máj, vese, szív, lép és hasnyálmirigy magas fehérjetartalommal bírnak és ontják magukból a létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat.
Csont – természetes forrása többféle vitaminnak és ásványi anyagnak, a puha, nem súlyt hordozó csontok és porcok nagyon jó természetes forrásai a kollagénnek, aminosavaknak, a fogak és csontok egészségéért fontos kalciumnak és foszfornak, és a cinknek. (Csont etetésénél oda kell figyelni, mert nem mindenféle csont alkalmas, a főtt csontok sem.)
Zöldség – és gyümölcsfélék – a vitaminok és ásványi anyagok természetes, teljes skáláját tartalmazzák. Leginkább a zöld leveles és színes zöldségek és a nem citrusféle gyümölcsök a legalkalmasabbak, összetörve, pépesítve a jobb felszívódás érdekében. Összességében ezek antioxidánsokat, növényi tápanyagokat, rostokat és nedvességet biztosítanak, mindezek mellett pedig létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat. Ahogyan korábban említettük, a kutyák a természetben nem esznek nyers gabonaféléket.
Egyebek – a vadonban ez például szőr, gyomorrészek és más olyan szervek, mint például a szem vagy szaporítószervek lennének
A nyers ételnek több kulcsfontosságú szempontból van értelme:
- Természetes körülmények között előforduló tápanyag mind méreteiben mind formájában olyan módon, amihez a kutyafélék fejlődése alkalmazkodott
- A nyers evolúciós étrend egyik összetevője sem sérül vagy semmisül meg vagy nincs rá hátrányos hatással a főzés, így tápanyagban a legtömöttebbek és a legjobb minőségű tápanyagot tartalmazzák, tehát a leghatékonyabbak
- Ha megfelelően van elkészítve, semmilyen mesterséges anyag nem kerül bele, a szintetikus adalék anyagok a legtöbb háziállat egészségügyi problémáinak okozói
Az evolúciós diéta néhány egészségügyi hatása:
- Kiemelkedő csont és ízületi egészség
- Megerősödött immunrendszer
- Tökéletes bőr és puhább, fényesebb szőr
- Egészségesebb fogak, íny és friss lehelet
- Kevesebb és kevésbé szagos széklet
- Megnövelt szaporító-képesség
- Testszag csökkenése
- Az élősködők elleni védelem növekedése a megerősödött immunrendszeren keresztül
A nyers etetéssel kapcsolatos aggodalmak:
Néhány aggodalom a nyers etetéssel kapcsolatosan a patogének jelenléte, az összetevők minősége és forrása és az előállítási módok. Ezek pontosan ugyanazon aggodalmak, amik az emberekben saját ételükkel kapcsolatosan merülnek fel.
Az elsődleges kétség a nyers etetéssel kapcsolatosan, hogy „Nagyobb számban tartalmaznak e baktériumokat?” és a válasz igen, természetesen. Hacsak a nyers étel nincs sterilizálva, ami viszont gyakran a baktériumok mellett a tápanyag szintet is csökkenti, akkor magasabb lesz a baktérium szintje a főtt ételekkel ellentétben. Rosszak ezek a baktériumok? Nem, az állatok számára nem.
Különösen, ha az étel az emberi élelmiszerlánc részéből származik egy tiszta környezetből, ahol szűrve van olyan kórokozókra, mint pl. az Ecoli, Listeria és Szalmonella.
A háziállatoknak rövidebb emésztőrendszerük van, mint az embereknek, amit arra találtak ki, hogy a bevitt étel gyorsan távozzon a szervezetből, ne erjedjen, mint a humán bélrendszerben. Ez lecsökkenti az időt a baktériumok számára és így nincs annyi idejük elszaporodni. Továbbá, a kutyáknak nagyon magas savas emésztőrendszerük van, ami semlegesíti a baktériumokat és feloldja a csontokat, tehát képesek a nyers étel fogyasztására. Még a rothadt étel sem jelent számukra jelentős rizikót, gyakran ássák el maguknak későbbi csemegének a kertben a csontokat.
De a nyers etetés nem jelent nagyobb veszélyt a család számára? Nem többet, mint a főzés előtti nyers ételek elkészítése. Alapvető fontosságú, hogy nyers ételek kezelése esetén az alapvető erre vonatkozó biztonsági szabályokat betartsuk, mint a kézmosás, illetve a konyhai eszközök és felület megfelelő megtisztítása a nyers ételek előkészítése után, hogy elkerüljük a keresztbefertőződést. Ideális esetben a nyers ételek előkészítésére egy külön részt használjunk, ne azt, ahol a családi ételeket készítjük, ha a házban készítjük elő kedvenceink ételét, akkor javasolt emberi fogyasztásra alkalmas húsokat használni.
A legjobb minőségi ellenőrzés, ha mi magunk készítjük elő a nyers ételt kedvenceink számára, de ezt nem mindenki teszi meg szívesen, vagy épp nincs ideje rá naponta, bármennyire is imádjuk kutyáinkat és teszünk meg értük bármit. De a háziasított kutyák az évezredek alatt alkalmazkodtak embertársaik étrendjéhez, beleértve a főtt ételeket is. Szóval a kutyák jól élnek bármilyen olyan étrenden, ami jó minőségű, emészthető és a kutya tápanyag szükségleteit kielégíti. Fontos, hogy egy kutya étrendjén bármilyen módon változtatunk, azt fokozatosan és lassan tegyük, minimum egy hét alatt, hogy emésztőrendszerük alkalmazkodni tudjon.
A legtöbb felelős kutyatartó minőségi kutyatáppal eteti kutyáját, amik nagyjából egyensúlyban vannak a kutyák makrótápanyag-szükségleteivel. Némelyikük valóban minőségi összetevőket tartalmaznak, némelyikük kevésbé. De még a legjobb minőségű száraz és előre csomagolt kutya eledelek is nagyon különböznek attól az étrendtől, amit amúgy a háziasított kutyák elfogyasztanának, ha saját magukat látnák el táplálékkal. Ténylegesen ugyanúgy egy tápanyag hiány van a kutyáknál is étkezési szokásaikban, mint az embereknél.
Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers vagy otthon elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasolják, hogy vegyék meg a legjobb minőségű kutyatápot (nedveset, ne szárazat, hogy miért erről később írunk) és hogy a tápanyaghiányt kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers megfelelő zöldségeket, a szezonális almát vagy körtét és adjanak hozzá akár humán célra előállított minőségi táplálékkiegészítőket. Ez ösztönözte a Cytoplan új termékcsaládjának kidolgozását, a háziállatok számára készült táplálék-kiegészítő készítmények gyártását, hogy ezt a tápanyag-hiányt segítsen kitölteni teljesen állat-és környezetbarát, teljesen természetes úton előállított készítményekkel, amit a háziállatok archetipikus étrendje és jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő táplálékok közti különbség okoz.
Száraz vs. nedves kutyatáp
Ez egy régóta fennálló és hosszan visszanyúló vita tárgya, de nézzük meg azokat a következményeket, amiket a hosszan tartó száraz táp használata okozhat és okaikat. A száraz tápok extrudáltak, ami azt jelenti, hogy összetevőit nagyon magas hőfokon kezelik, hogy sterilizálják, hogy hosszan eltarthatóvá tegyék. Ez többféle dolgot okoz:
- A táplálék nedvességmentes és a fehérjék struktúrája gyengített, amit nem tud azonnal a kutyák anyagcsere és fiziológiás rendszere felismerni
- Az emésztőrendszer bizonyos szakaszában újra nedvességet kell felvennie
- És a talán legfontosabb, hogy a száraz táp mentes az enzimektől – Amikor az USA-ban 40 évvel ezelőtt először megjelentek a száraz kutyatápok akkor egy párhuzamos kapcsolat volt megfigyelhető a kutyák körében elterjedt hasnyálmirigy-megnagyobbodás és más hasnyálmirigy problémák és a száraz táp fogyasztása között.
A hasnyálmirigy az emésztőenzimek fő előállítója, és mivel a száraz kutyatápban nincsenek enzimek (a hőkezelésnek köszönhetően) a hasnyálmirigy rákényszerül, hogy sokkal nagyobb mennyiségben állítson elő enzimeket, hogy meg tudja emészteni az állat a bevitt ételt. Ez olyan stresszt okoz, hogy a szerv megnagyobbodásával majd a későbbiekben károsodásával jár. A természetese, nem főtt ételek tartalmaznak olyan enzimeket, amik automatikusan segítik az emésztést és az emésztő-enzimek működését is támogatják. Nem véletlenül van a kutyáknak alapvetően kicsi hasnyálmirigyük, hiszen fiziológiailag ők nyers ételek fogyasztására alakultak ki. Ezért tehát megkérdőjelezhető, hogy a száraz kutyatápok valóban kielégítik e az alapvető szükségleteket, hiába a makró összetételük alapján megkapták a pipát minden rubrikában.
Amikor a kutyáknál étrendet váltunk mindenképp lassan, pár nap vagy akár egy hét alatt váltsunk. Az addig megszokott ételébe fokozatosan belekeverve az újból, hogy időt adjunk emésztőrendszerüknek alkalmazkodni az újhoz.
Kulcs fontosságú útravalók összefoglalva:
- a kutyák emésztőrendszerének hossza és funkciója is mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek és a tápanyagokhoz elsődlegesen zsákmányuk testrészeiből jussanak hozzá olyan kevés hozzáadott növényi kiegészítővel, mint a fűfélék, magvak és gyümölcsök
- A vadonban elsőre a belsőségeket eszik meg zsákmányukból, amik a legnagyobb koncentrációban tartalmazzák az alapvető fontosságú vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. A máj, a vese és a szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, mint A, D, E és K vitamin.
- A kutya természetes étrendje különféle állatok nyers húsát tartalmazza, belsőségeket (beleértve a szőrt, a gyomortartalmat, a szemet és a szaporítószerveket), csontot, zöldség-és gyümölcsféléket.
- Az elmúlt 12.000 évben a kutyák fogazata és emésztőrendszere úgy fejlődött, hogy alkalmazkodott a mindenevő étrendhez, így a kutyák emésztőrendszere képes lebontani a keményítő tartalmú szénhidrátokat is.
- Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja az emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál mind az embereknél ezért még mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan ki is hagyják étrendjükből.
- Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers vagy otthon elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasoljuk, hogy vegyék meg a legjobb minőségű nedves kutyatápot és hogy a tápanyaghiányt kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers megfelelő zöldségeket, a szezonális almát vagy körtét és adjanak hozzá akár humán célra előállított minőségi táplálék kiegészítőket.
