A legtöbb kutyatáp/táp összetétele fényévnyire van már a
kutyák archetipikus étkezési szokásaitól, és ettől az eltéréstől nagyon sok és
sokféle krónikus betegség fordul elő egyre gyakrabban a kutyák körében.
A kutyák állkapcsának szerkezete jól mutatja, hogy a
vadonban milyen típusú táplálékokra alakult ki felépítésük: fogazatuk és
állkapcsuk húsevésre van kitalálva, arra hogy elkapja és szétcincálja
zsákmányát. Mindazonáltal az elmúlt 12 ezer évben – a háziasításnak
köszönhetően – inkább mindenevőkké váltak.
Az alapvető és alkalmazott tápanyagok kutatásai
kiterjesztették a kutyafélék táplálkozási szokásaival kapcsolatos ismereteket:
egy kiegyensúlyozott étrendnek tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű
vitaminokat, ásványi anyagokat, néhány nélkülözhetetlen aminosavat és alapvető
fontosságú zsírsavakat.
Ebben a cikkben Amanda Williams, a Cytoplan vezetője – akinek
állatorvosi ellátási tapasztalatai is vannak – fejti ki a tudnivalókat a kutyák
természetes étrendjéről és a kutyatáp választásakor a feltétlenül
megfontolandókat.
A kutya kialakulása
Tagadhatatlan, hogy egy bernáthegyi és egy csivava külsőleg teljesen
különbözőek, de ez nem jelenti azt, hogy belsőleg is ennyire eltérnének. Annak
ellenére, hogy egyik fajta a másiktól olyan nagy mértékben különbözik a fizikai
jellemzőket tekintve, a kutyák és a farkasok ugyanazon nemzetséghez (az ún.
„Canis”-hoz) tartoznak, és DNS-ük 99,9%-ban egyezik. A hasonlóságok olyan jellemzőkben
nyilvánulnak meg, mint például az ásás, a vadászás, a társas viselkedésük és a
kommunikációjuk módjai.
A kutyafélék rendkívüli módon alkalmazkodóképesek, könnyen
fejlődnek abba az irányba, amivel egy új környezethez a legjobban alkalmazkodni
tudnak. Néha még az egymással nem rokonságban álló, de hasonló környezetben élő
egyedek is egymáshoz hasonlóvá fejlődnek. Hogy ez a különleges
alkalmazkodóképesség miért alakult ki, nem tudni, de ez lehet a kulcs annak,
hogy a háziasított kutyafajták olyan sokfélék. A kutyák a szürke farkasoktól kb
12 000-40 000 évvel ezelőtt ágaztak el.
A „protokutyák” (az eredeti kutyafajták) elkezdték követni
az ember vadászó-gyűjtögető életmódját, lecsapva a lepattanó szemétre, így
egyre közelebb kerültek egymáshoz, egyre kevésbé voltak agresszívek, kedvesebbek
lettek és játékosabbak. Az emberek pedig megtűrték őket, mert eltakarították a
szemetet, távol tartották a ragadozókat és figyelmeztettek a veszélyre. Aztán
elkezdtek segíteni a vadászatokban. Először a vadászok kezdték el követni a
spontánul vadászatnak induló kutyákat, kihasználva a szuper szaglásukat. Aztán
később kialakult egy sokkal együttműködőbb kapcsolat, ahol az ember és a kutya
tudatosan csapatban dolgozott, és a kutya jutalmat kapott az ejtett vadból.
Innentől könnyű elképzelni a háziasítás hogyan folytatódott.
Ezen a ponton a fajnemesítés még nem volt tudatos: az idegesítő és veszélyes
egyedek nem maradtak életben, a kedveltebbek pedig extra ételt és több
komfortot kaptak. Viszont az emberek gyorsan észrevették, hogy az utódok hasonlítanak
a szüleikre és így a kedveltebb egyedeket kezdték el szaporítani tudatosan.
A humán szelekció határozta meg innentől a háziasított kutya
alakját, méretét és jellemzőit.
Darwin, a szürke pettyesaraszoló molylepke fejlődésén
elmélkedve, egyszer azt mondta; „az evolúció sosem lenne ugyanaz, ugyanis az
adaptáció oly sok környezeti, étrendi és más tényezőktől függ, amik
meghatározzák a fajok kialakulását, a kutyafélék fejlődése jó példája a több
tényezős evolúciós hatásoknak.
Mit kellene ennie a
kutyáknak?
A kutyák emésztőrendszerének funkcionalitása és hosszúsága
is azt mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek, és a tápanyagok
nagy részét zsákmányuk testrészeiből nyerjék ki, egy kis növényi adalékkal,
mint a fű, a magok és gyümölcsök.
Az állatok emberi fogyasztás szempontjából legkevésbé
kívánatos részei lehetnek olykor a kutyák számára a legzamatosabb, legtáplálóbb
falatok. A vadonban az első, amit elfogyasztanak, azok a belső szervek, amik a
legnagyobb koncentrációban rejtegetik a vitaminokat és ásványi anyagokat. A
máj, a vese és a szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó
vitaminoknak, mint az A, D, E és K vitamin.
A farkasok, ősi étrendjük részeként elfogyasztották a szőrt,
bőrt, csontokat és az izmokat, inas részeket is. Nagyobb méretű zsákmányok
esetében a gyomor tartalmának zömét ösztönösen félrelökték, de a bélrendszert
elfogyasztották, ami emésztett ételt és természetes probiotikumokat tartalmaz.
A kutyák fogazata és emésztőrendszere sokat alakult az
elmúlt 12.000 évben, és inkább a mindenevő étrendhez igazodott. Ez azt jelenti,
hogy normál körülmények között a kutyák étrendjét kielégíti, ha vegyesen
fogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot. A protein és zsírok forrása kevésbé fontos,
mint ezek mennyisége és emészthetősége.
Kutatások igazolják, hogy a kutyafélék kiegyensúlyozott
étrendjének tartalmaznia kell megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és
bizonyos nélkülözhetetlen fehérjékből származó aminosavat és zsírsavakat. A
kutyák úgy fejlődtek, hogy elsődleges energiaforrásukként a fehérjét és a zsírt
használják, de mára már a szénhidrátokat is használni tudják. A kutyák olyan
speciális enzimeket termelnek, amelyek a keményítők és a cukor emésztéséhez
kellenek, ez mutatja, hogy a kutyák képesek a szénhidrátok emésztésére.
Ez az adaptáció a kutyák háziasítása óta alakult ki, és
mivel az ember főtt, nem nyers gabonát fogyasztott ebben a fejlődési
szakaszban, a kutyák főtt gabonát alkalmasak megemészteni, a nyerset nem
tudják. A gabonák kezdeti használata tele volt kockázatokkal, mivel a vad
gabonák a minden faj számára mérgező aflatoxinokat rejtegették. Az ember, mivel
felfedezte ezt a kockázatot, megtanulta megfőzni a gabonát és a háziállatai is
ehhez alkalmazkodtak. Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja az
emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál mind az embereknél, ezért még
mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan
ki is hagyják étrendjükből.
Mit ennének a
háziasított kutyák a vadonban?
Nyers húst – a nyers hús és zsírok sokféle állatféléből
származhatnak. Ezek biztosítják az emészthető fehérjék forrását és vasat és az
étrend legnagyobb részét teszik ki. Leginkább kisállatok, mint a rágcsálók,
nyulak és madarak.
Belsőségek – szervi húsok, mint a máj, vese, szív, lép és
hasnyálmirigy magas fehérjetartalommal bírnak és ontják magukból a
létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat.
Csont – természetes forrása többféle vitaminnak és ásványi
anyagnak, a puha, nem súlyt hordozó csontok és porcok nagyon jó természetes
forrásai a kollagénnek, aminosavaknak, a fogak és csontok egészségéért fontos
kalciumnak és foszfornak, és a cinknek. (Csont etetésénél oda kell figyelni,
mert nem mindenféle csont alkalmas, a főtt csontok sem.)
Zöldség – és gyümölcsfélék – a vitaminok és ásványi anyagok
természetes, teljes skáláját tartalmazzák.
Leginkább a zöld leveles és színes zöldségek és a nem citrusféle
gyümölcsök a legalkalmasabbak, összetörve, pépesítve a jobb felszívódás
érdekében. Összességében ezek antioxidánsokat, növényi tápanyagokat, rostokat
és nedvességet biztosítanak, mindezek mellett pedig létfontosságú vitaminokat
és ásványi anyagokat. Ahogyan korábban említettük, a kutyák a természetben nem
esznek nyers gabonaféléket.
Egyebek – a vadonban ez például szőr, gyomorrészek és más
olyan szervek, mint például a szem vagy szaporítószervek lennének
A nyers ételnek több
kulcsfontosságú szempontból van értelme:
- Természetes körülmények között előforduló tápanyag
mind méreteiben mind formájában olyan módon, amihez a kutyafélék fejlődése
alkalmazkodott
- A nyers evolúciós étrend egyik összetevője sem
sérül vagy semmisül meg vagy nincs rá hátrányos hatással a főzés, így
tápanyagban a legtömöttebbek és a legjobb minőségű tápanyagot tartalmazzák,
tehát a leghatékonyabbak
- Ha megfelelően van elkészítve, semmilyen
mesterséges anyag nem kerül bele, a szintetikus adalék anyagok a legtöbb
háziállat egészségügyi problémáinak okozói
Az evolúciós diéta
néhány egészségügyi hatása:
- Kiemelkedő csont és ízületi egészség
- Megerősödött immunrendszer
- Tökéletes bőr és puhább, fényesebb szőr
- Egészségesebb fogak, íny és friss lehelet
- Kevesebb és kevésbé szagos széklet
- Megnövelt szaporító-képesség
- Testszag csökkenése
- Az élősködők elleni védelem növekedése a
megerősödött immunrendszeren keresztül
A nyers etetéssel
kapcsolatos aggodalmak:
Néhány aggodalom a nyers etetéssel kapcsolatosan a patogének
jelenléte, az összetevők minősége és forrása és az előállítási módok. Ezek
pontosan ugyanazon aggodalmak, amik az emberekben saját ételükkel kapcsolatosan
merülnek fel.
Az elsődleges kétség a nyers etetéssel kapcsolatosan, hogy „Nagyobb
számban tartalmaznak e baktériumokat?” és a válasz igen, természetesen. Hacsak
a nyers étel nincs sterilizálva, ami viszont gyakran a baktériumok mellett a
tápanyag szintet is csökkenti, akkor magasabb lesz a baktérium szintje a főtt
ételekkel ellentétben. Rosszak ezek a baktériumok? Nem, az állatok számára nem.
Különösen, ha az étel az emberi élelmiszerlánc részéből
származik egy tiszta környezetből, ahol szűrve van olyan kórokozókra, mint pl.
az Ecoli, Listeria és Szalmonella.
A háziállatoknak rövidebb emésztőrendszerük van, mint az
embereknek, amit arra találtak ki, hogy a bevitt étel gyorsan távozzon a
szervezetből, ne erjedjen, mint a humán bélrendszerben. Ez lecsökkenti az időt
a baktériumok számára és így nincs annyi idejük elszaporodni. Továbbá, a
kutyáknak nagyon magas savas emésztőrendszerük van, ami semlegesíti a
baktériumokat és feloldja a csontokat, tehát képesek a nyers étel
fogyasztására. Még a rothadt étel sem jelent számukra jelentős rizikót, gyakran
ássák el maguknak későbbi csemegének a kertben a csontokat.
De a nyers etetés nem jelent nagyobb veszélyt a család
számára? Nem többet, mint a főzés előtti nyers ételek elkészítése. Alapvető
fontosságú, hogy nyers ételek kezelése esetén az alapvető erre vonatkozó
biztonsági szabályokat betartsuk, mint a kézmosás, illetve a konyhai eszközök
és felület megfelelő megtisztítása a nyers ételek előkészítése után, hogy
elkerüljük a keresztbefertőződést. Ideális esetben a nyers ételek
előkészítésére egy külön részt használjunk, ne azt, ahol a családi ételeket
készítjük, ha a házban készítjük elő kedvenceink ételét, akkor javasolt emberi
fogyasztásra alkalmas húsokat használni.
A legjobb minőségi ellenőrzés, ha mi magunk készítjük elő a
nyers ételt kedvenceink számára, de ezt nem mindenki teszi meg szívesen, vagy
épp nincs ideje rá naponta, bármennyire is imádjuk kutyáinkat és teszünk meg
értük bármit. De a háziasított kutyák az évezredek alatt alkalmazkodtak
embertársaik étrendjéhez, beleértve a főtt ételeket is. Szóval a kutyák jól élnek bármilyen olyan
étrenden, ami jó minőségű, emészthető és a kutya tápanyag szükségleteit
kielégíti. Fontos, hogy egy kutya étrendjén bármilyen módon változtatunk, azt
fokozatosan és lassan tegyük, minimum egy hét alatt, hogy emésztőrendszerük
alkalmazkodni tudjon.
A legtöbb felelős kutyatartó minőségi kutyatáppal eteti
kutyáját, amik nagyjából egyensúlyban vannak a kutyák
makrótápanyag-szükségleteivel. Némelyikük valóban minőségi összetevőket
tartalmaznak, némelyikük kevésbé. De még a legjobb minőségű száraz és előre
csomagolt kutya eledelek is nagyon különböznek attól az étrendtől, amit amúgy a
háziasított kutyák elfogyasztanának, ha saját magukat látnák el táplálékkal.
Ténylegesen ugyanúgy egy tápanyag hiány van a kutyáknál is étkezési
szokásaikban, mint az embereknél.
Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers vagy otthon
elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasolják, hogy vegyék
meg a legjobb minőségű kutyatápot (nedveset, ne szárazat, hogy miért erről
később írunk) és hogy a tápanyaghiányt kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers
megfelelő zöldségeket, a szezonális almát vagy körtét és adjanak hozzá akár
humán célra előállított minőségi táplálékkiegészítőket. Ez ösztönözte a
Cytoplan új termékcsaládjának kidolgozását, a háziállatok számára készült
táplálék-kiegészítő készítmények gyártását, hogy ezt a tápanyag-hiányt segítsen
kitölteni teljesen állat-és környezetbarát, teljesen természetes úton
előállított készítményekkel, amit a háziállatok archetipikus étrendje és
jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő táplálékok közti különbség okoz.
Száraz vs. nedves kutyatáp
Ez egy régóta fennálló és hosszan visszanyúló vita tárgya,
de nézzük meg azokat a következményeket, amiket a hosszan tartó száraz táp
használata okozhat és okaikat. A száraz
tápok extrudáltak, ami azt jelenti, hogy összetevőit nagyon magas hőfokon
kezelik, hogy sterilizálják, hogy hosszan eltarthatóvá tegyék. Ez többféle
dolgot okoz:
- A táplálék nedvességmentes és a fehérjék
struktúrája gyengített, amit nem tud azonnal a kutyák anyagcsere és fiziológiás
rendszere felismerni
- Az emésztőrendszer bizonyos szakaszában újra
nedvességet kell felvennie
- És a talán legfontosabb, hogy a száraz táp
mentes az enzimektől – Amikor az USA-ban 40 évvel ezelőtt először megjelentek a
száraz kutyatápok akkor egy párhuzamos kapcsolat volt megfigyelhető a kutyák
körében elterjedt hasnyálmirigy-megnagyobbodás és más hasnyálmirigy problémák
és a száraz táp fogyasztása között.
A hasnyálmirigy az emésztőenzimek fő előállítója, és mivel a
száraz kutyatápban nincsenek enzimek (a hőkezelésnek köszönhetően) a
hasnyálmirigy rákényszerül, hogy sokkal nagyobb mennyiségben állítson elő
enzimeket, hogy meg tudja emészteni az állat a bevitt ételt. Ez olyan stresszt
okoz, hogy a szerv megnagyobbodásával majd a későbbiekben károsodásával
jár. A természetese, nem főtt ételek
tartalmaznak olyan enzimeket, amik automatikusan segítik az emésztést és az
emésztő-enzimek működését is támogatják. Nem véletlenül van a kutyáknak
alapvetően kicsi hasnyálmirigyük, hiszen fiziológiailag ők nyers ételek
fogyasztására alakultak ki. Ezért tehát megkérdőjelezhető, hogy a száraz
kutyatápok valóban kielégítik e az alapvető szükségleteket, hiába a makró
összetételük alapján megkapták a pipát minden rubrikában.
Amikor a kutyáknál étrendet váltunk mindenképp lassan, pár
nap vagy akár egy hét alatt váltsunk. Az addig megszokott ételébe fokozatosan
belekeverve az újból, hogy időt adjunk emésztőrendszerüknek alkalmazkodni az
újhoz.
Kulcs fontosságú útravalók összefoglalva:
- a kutyák emésztőrendszerének hossza és funkciója
is mutatja, hogy arra születtek, hogy nyers húst egyenek és a tápanyagokhoz
elsődlegesen zsákmányuk testrészeiből jussanak hozzá olyan kevés hozzáadott
növényi kiegészítővel, mint a fűfélék, magvak és gyümölcsök
- A vadonban elsőre a belsőségeket eszik meg
zsákmányukból, amik a legnagyobb koncentrációban tartalmazzák az alapvető
fontosságú vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. A máj, a vese és a
szív a legkoncentráltabb forrásai a zsírban oldódó vitaminoknak, mint A, D, E
és K vitamin.
- A kutya természetes étrendje különféle állatok nyers
húsát tartalmazza, belsőségeket (beleértve a szőrt, a gyomortartalmat, a szemet
és a szaporítószerveket), csontot, zöldség-és gyümölcsféléket.
- Az elmúlt 12.000 évben a kutyák fogazata és
emésztőrendszere úgy fejlődött, hogy alkalmazkodott a mindenevő étrendhez, így
a kutyák emésztőrendszere képes lebontani a keményítő tartalmú szénhidrátokat
is.
- Mivel a gabona alapú élelmezés későbbre datálja
az emésztőrendszer fejlődését mind a kutyáknál mind az embereknél ezért még
mindig vannak kétségek a gabona, mint nyersanyag alkalmasságáról és ezért sokan
ki is hagyják étrendjükből.
- Azon kutyatartók számára, akik nem tudnak nyers
vagy otthon elkészített főtt ételt biztosítani kutyáik számára azt javasoljuk,
hogy vegyék meg a legjobb minőségű nedves kutyatápot és hogy a tápanyaghiányt
kipótolják, tegyenek rá friss vagy nyers megfelelő zöldségeket, a szezonális
almát vagy körtét és adjanak hozzá akár humán célra előállított minőségi
táplálék kiegészítőket.